"Egy dolgot adhatok: a szeretetemet. Semmi
többet.
Csak ennek van értéke, nem is akarok mást adni. Felesleges
lenne.
Ez fog segíteni, előrevinni, ebbe tudsz majd kapaszkodni. Ez ölel
majd át,
amikor úgy érzed, egyedül vagy,
amikor úgy érzed, egyedül vagy,
és bizony ő fog megvédeni,
amikor majd minden a fejedre omlik.
Hiszen meg fog történni. De nem
mindegy, hogy magad felé tudod
tartani majd, és bizony megvéd, amennyire
csak tud. De nem
kerülheted ki a fájdalmat. Át kell élned, meg kell
tanulnod
szenvedni, mert másképp képtelen leszel értékelni azt, amikor
egyben van a világ, vagy épp azt, hogy van aki szeret. Meg kell
tanulnod
elfogadni azt, hogy egyszer minden véget ér, és bizony
mindig újra kell
kezdeni. Ha pedig omlik, hagyd csak. Lesz, aki
segít felépíteni. Erre
való a szeretet: biztat, támogat, és
biztosít affelől, hogy bármire
képes vagy, ugyanis rá bizony
számíthatsz." (Oravecz Nóra)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése