Vaníliás karika

Tegye fel a kezét, aki szereti a vaníliás karikát!? Na, ugye...MINDENKI! :-D Kiskorom ízei közül a vaníliás karikát szerettem a legjobban, bár bevallom őszintén az elmúlt években alig ettem, mert a bolti valahogy nem az igazi. Sőőőt, szerintem siralmas, olyan semmilyen (már bocsánat :-D). A napokban a lányok házilag sütöttek, amin én is felbuzdultam, és belevágtam. Legközelebb pedig - úgy döntöttem - csak az újabb szökőévben sütöm. No, nem azért, mert borzalmas, vagy ilyesmi, inkább pont az ellenkezője. Annyira eteti magát, hogy a két nagy tepsinyi adag egy szempillantás alatt elillant. Egyszóval: veszélyes! Naggyon, nagggyon veszélyes, és függőséget okoz. Tapasztalatból mondom! :-D Aki hozzám hasonlóan nem tud a kísértésnek ellenállni, az inkább neki se álljon...:-DDD

Hozzávalók:

• 35 dkg finomliszt
• 5 dkg kukoricaliszt
• 25 dkg vaj
• 20 dkg házi vaníliás porcukor
• egy csipet só
• 2 M-es méretű tojás (csak a sárgája eredetileg)
• 1 tk. sütőpor

a bevonáshoz:

• 20 dkg étcsokoládé (65%)

Elkészítése:

A vajat gyors mozdulatokkal elmorzsoljuk a liszttel, hozzáadjuk a többi alapanyagot, és az egészet jól összegyúrjuk. Folpackba csomagolva 30 percre hűtőbe tesszük. Lisztezett deszkán 1 cm vastagra nyújtjuk, kiszaggatjuk, a maradékot összegyúrjuk, ismét kiszaggatjuk...amíg a tészta el nem fogy. 180°C-on sütjük 10-12 percig, rácson hagyjuk őket kihűlni. A csokit gőz felett felolvasztjuk, a karikák alját belemártjuk, sütőpapírra szedjük. Hideg helyen dermesztjük. Jól záródó dobozban sokáig eláll.

Házi vaníliás porcukor: a cukrot megdaráljuk, jól záródó üvegbe töltjük, amibe előzőleg egy egész vaníliarudat teszünk. Ahogy fogy a cukor, folyamatosan után töltjük.

Forrás: Tücsökbogár: Vaníliás karika

Tücsöknek pedig köszönöm!