Házi meggyes-túrós rétes

A hétvégén vendégeket vártunk, akiknek egy ebéddel kedveskedtünk. Ünnepekkor (tavaly Karácsonykor is), vendégeket várva, ill. különleges alkalmakkor mindig a család kedvenc hagyományos menüjét készítjük. (Igaz, idén Karácsonykor lesz némi változtatás majd, de az még odébb van, később jövök a beszámolóval.) Le is írom gyorsan, hogy hogyan is néz ki nálunk egy ilyen menüsor. Akinek megtetszik bármelyik fogás, írjon nyugodtan, és leírom a receptjét. 

Előétel:

• Házi nevelésű tyúkból vagy jelen esetben kakasból készült húsleves sok zöldséggel, grízgaluskával

Főétel:

• Rántott fogasfilé kapros-tejfölös mártással, párolt rizzsel
• Klasszikus kacsacomb párolt lila káposztával, krumplipürével (ez tejszínnel-vajjal kikeverve)

Desszert :

• Házi meggyes-túrós rétes

Mivel az előétel/ főétel gyorsan elfogyott, ill. sokan ismerik, készítik, ezért ezek részletes leírását most mellőzöm - de ha valaki szeretné, akkor leírom nagyon szívesen. Most csak a desszertet mutatom meg Nektek. Erről annyit kell tudni, hogy az általam már sokat emlegetett apai nagyanyám receptje, aki ahogy azt nekem elmesélte, már nagyon kicsi korától kezdve a konyhában segédkezett. Rétest először 9 éves korában készített.  (Én laza 15 évvel lemaradtam, de sebaj, most igyekszem mindent bepótolni.) 1 évvel ezelőtt csináltunk együtt rétest először, régóta szerettem volna megtanulni, de időm (a sok tanulás miatt) nem nagyon engedte. Olyan jó volt látni, ahogy készíti, közben segítettem neki, és persze mesélt a régi szép időkről, a régi emberekről. Aztán következő alkalommal már az ő irányítása mellett én is egyre többet segítettem. Együtt dagasztottuk, húztuk-nyújtottuk, töltöttük, csavartuk a rétest. Jó volt nagyon! :-DDD 

Ami a receptet illeti, tudom hogy sokan készítitek sokféleképpen, és mindenkinek az a legfinomabb, amit a saját édesanyja, nagyanyja készít, de azért engedjétek meg nekem, hogy megmutassam, nálunk hogyan is készül. Igyekeztem legjobb (persze nem vagyok szakmabeli és nem lesz szakszerű a kifejezések leírása) tudásom szerint leírni mindent, amit a mama mutatott, amit láttam, de szerintem - hogy jobban berögzüljenek a mozdulatok- ezt a folyamatot legalább 2x látni és csinálni kell. 

Íme a házi meggyes-túrós rétes, családunk legfőbb kedvence- nagymamim receptje alapján:

Hozzávalók:

4 nagyobb szál réteshez

a tésztához:

• 0,5 kg sima liszt (BL 55)
• 1-2 egész tojás (1 ha nagyobb, 2, ha kisebbek a tojások)
• 1 tk. só
• 1 jó nagy ek. ecet (10%-os)
• langyos víz

a töltelékhez:

• kb 1 kg túró
• 1 citrom reszelt héja
• ízlés szerint házi vaníliás cukor
• 1 ek. vanília-kivonat
• 1 nagy tojás
• 1 nagy üveg magozott meggy (ha mélyhűtöttel dolgozunk, akkor cukorral, mézzel ízesíteni kell)
• mazsola (opcionális)
• 1 nagy tejföl (450 g)
• étolaj

Elkészítése:

1. A lisztet tálba öntjük és elkeverjük a sóval, a közepébe mélyedés készítünk.

2. A mélyedésbe öntjük az ecetet, a tojásokat, majd folyamatos kézi összedolgozás mellett, apránként adjuk hozzá a langyos vizet. A víz mennyiségét meghatározza a liszt milyensége, a tojás nagysága (Nagyjából 3-4 dl-t adhatunk hozzá. A mama szemmértékkel dolgozik, így csak kb.-ra tudom megmondani.). Folyamatosan nézni kell a tészta állagát, közben kézzel összedolgozva a masszát. Nem lehetnek benne csomók.

3. Sima, homogén tésztává dolgozzuk. (Nem úgy, mint a kelt tésztákat, hanem felfelé húzzuk a tésztát és közben a tálat forgatjuk. Leírni elég nehéz, nekem is kétszer kellett látnom ahhoz, hogy már egyedül is csinálhassam, és ne legyen csomós a tészta. )

4. Kb. 20 percig dolgozzuk, közben, ha túl lágy lenne (ilyenkor nyújtáskor hamar kiszakad), apránként liszttel korrigálhatjuk. Az állaga akkor lesz tökéletes, ha felfelé húzva jól nyúlik, ragad. Kb. olyan mintha egy nagyon-nagyon lágy kelt tészta lenne (persze nem kelt, de ahhoz hasonló).

5. A deszkát erősen belisztezzük: inkább tegyünk alá sok lisztet, akkor biztosan nem fog odaragadni. A massza tetejét és a kezünket is belisztezzük. Átdolgozzuk picit, majd elosztjuk. 2-3-4 felé, attól függően, hogy mekkora rudakat szeretnénk. Mi 3 felé osztottuk, lisztezett deszkán, konyharuhával letakarva hagytuk őket pihenni kb. 50 percig.

6. Amíg a tészta pihen elkészítjük a tölteléket. Ehhez a meggyet lecsepegtetjük, a túrót villával többször áttörjük, majd belereszeljük a citrom héját, beleütjük a tojást, ízesítjük házi vaníliás cukorral, vanília-kivonattal. Összedolgozzuk.

7. A tejfölt simára keverjük. Eztán következik a móka: a nyújtás-húzás.

8. Ezt is nehéz leírni, látni kell igazából, de én azért megpróbálom elmesélni, hogy is történik ez a momentum.

9. Egy nagyobb asztalt leterítünk egy régi asztalterítővel, bőven belisztezzük, hogy ne ragadjon rá a rétesünk.

10. A pihentetett (először ez egyiket, majd a többit sorban) tésztát lisztes kézzel! átemeljük az asztalra. A felületére csepegtetünk néhány löttyintésnyi étolajat, majd egy ecsettel egyenletesen szétkenjük. Erre azért van szükség, hogy ki tudjuk húzni-nyújtani. 

11. Most jön a legnagyobb ügyességet igénylő rész. A két kezünkkel a tészta alá nyúlunk, néhányszor átforgatjuk rajta, hogy közben jól megnyúljon. De vigyázzunk, hogy ne ragadjon össze, és ne szakadjon ki!!! Hűű, ezt mire megtanultam...ajajaj! De most már megy!:-DDD

12. Letesszük az asztalra, majd ugyancsak a két kezünkkel elkezdjük lassan kihúzni-nyújtani, hogy minél nagyobb legyen. Lehet látni, hogy meddig nyúlik, akkor jó, ha szinte hártyaszerű. Na most, aki akarja a vastagabb széleket késsel levághatja, de mi nem szoktuk, mert szerintük ez a legfinomabb része a rétesnek. Amikor megsül finom ropogós lesz! Nyamiiiii:-DD

13. A kihúzott tésztára egyenletesen étolajat csepegtetünk. Nem kell mindenhol, hagyjunk közötte kb. 2 cm-es közöket. Ezután megpöttyözzük tejföllel, rápöttyözzük a túrót, majd a meggyet (rakhatunk mazsolát is), majd a terítő egyik felétől indítva felcsavarjuk az egészet.

14. Egy nagyobb tepsit kiolajozunk, ebbe ügyeskedjük a rudakat. Ha túl nagy, akkor először lemérjük, hogy mekkora a tepsi, és késsel gyorsan elvágjuk, a végeket kissé lenyomkodjuk.

15. Mindegyik tésztabucival ugyanígy járunk el. Amikor az összes a tepsiben pihen, közéjük locsolunk olajat, hogy ne süljenek össze a rudak, ill. így könnyebben szétvághatók.

16. Ha rögtön kisütjük, akkor a maradék tejfölbe cseppentünk egy kevés olajat, kikeverjük, és ezzel - jó bőven - bekenjük a rétesek tetejét.

17. Ha nem sütjük ki, akkor tepsistől hűtőbe vagy hideg kamrába tesszük (simán kibírja az éjszakát és szerintem sokkal finomabb, ha egy éjszakát pihen!!!). Másnap kivesszük, lekenjük és 200°C-ra előmelegített sütőben kb. 30-35 perc alatt pirosra sütjük. Közben figyeljük, akkor jó, ha szépen megpirul a teteje.

18. Kivesszük a sütőből és még melegen megszórjuk fátyolnyi házi vaníliás porcukorral. Langyosan, hidegen  és másnap (megkockáztatom, ha marad még harmadnap is!) ISTENIIIIII !!!!!

A bátrabbak ne féljenek kipróbálni!

Megjegyzés: Náluk a meggyes-túrós a favorit, de készíthetitek a saját ízvilágotok szerint bármilyen töltelékkel. Néhány ötlet: mazsolás-túrós, tökös-mákos, almás, aszalt szilvás-túrós, barackos-túrós, almás-gesztenyés...és még sorolhatnám