Mézes vaníliakrémmel töltött képviselőfánk

Amikor még a konyhai pályafutásom legelején voltam, a szárnyaimat bontogattam, ne kérdezzétek, hogy miért, megpróbálkoztam a képviselőfánk elkészítésével. Mondanom sem kell, hogy teljes kudarcba fulladt a vállalkozásom. Akkor még szinte semmit sem tudtam a sütéséről-főzésről (remélem azért azóta valamelyest fejlődtem?! :-D). Nem is csoda, hogy lapos, csúnya, fánknak egyáltalán nem nevezhető valamiket kaptam:-((. Persze nem vesztek kárba azért, nálunk ugyanis minden elfogy: az éhes, haspók manócskáim meggylekvárba mártogatva szépen befalatozták őket. Ez a teljes konyhai csőd a "képviselőfánk készítési" kedvemet egy időre azért visszavetette. A "NAGY MUMUS KÉPVISELŐFÁNK" témát egy jó ideig pihentettem. Mivel a régi sütemények közül ez az egyik nagy kedvencem, és mert akaratos, csak azért is megcsinálom természet vagyok, addig kutattam, amíg Beccánál nem találtam egy tökéletes receptet. Meg is sütöttem, és most végre a blogra is felteszem. Először mézes vaníliakrémmel töltöttem meg. Később szépen sorjában a többi kedvenc töltelékemet is megmutatom nektek. Szóval készítsétek az ízlelőbimbóitokat a képviselőfánk áááááradatra!!! :-DD

És mert a piros (a fekete mellett) az egyik kedvenc színem, meg persze oda vagyok a pöttyös cuccokért, ezért gondoltam - a képviselőfánk projektem sikerének alkalmából  - legyen a dekoráció is vidám, piros - fehér pöttyös.

Aki még nem próbálkozott a képviselőfánk elkészítésével, vagy kudarcot vallott netán, az mindenképpen próbálja ki, mert ez a recept tényleg jó, könnyű megcsinálni (először magam sem hittem el, hogy sikerült). 

Becca, neked pedig köszönöm, hogy közzé tetted a receptet! :-D

Hozzávalók:

 

 

tésztájához: 

 

• 1,5 dl víz 
• 1,5 dl étolaj 
• csipet só 
• 1 cs. vaníliás cukor 
• 15 dkg liszt 
• 4 nagy tojás

Elkészítése:

1. Azzal kezdem, hogy bekapcsolom a sütőt 225 fokra, gáz esetében a maximumra. Amíg felmelegszik, addig előkészítem a tésztát.

 

2. Odateszem egy fazékban a vizet, olajat, sót, vaníliáscukrot. Amikor forr, beleöntöm a lisztet, lehúzom a tűzről, jól elkeverem, majd vissza a tűzre, és kb. 1 percig kevergetem. Kicsit le fog tapadni, de majd feláztatható.

 

3. Kicsit félreteszem, hogy hűljön, kevergetem, 1-2 percig mindössze. Addig előveszem a robotgépet, de az állványa nélkül, csak úgy kézzel fogom használni.

 

4. Belekeverem a géppel az első tojást. Azután a másodikat, harmadikat, negyediket, mindet külön-külön jól elkeverem, addig, amíg sima nem lesz.

 

5. Előveszek egy nagy gáztepsit, kibélelem sütőpapírral (legjobb a szilikonos), majd vizes kézzel (tálba öntök vizet, és abba vizezem folyamatosan) 3x4 gombócot gyúrok (összesen 12 darabot; én vizes kézzel formáztam, mert szerintem úgy könnyebb), és elosztom arányosan a tepsin.

 

6. A kezemet bevizezem, és megspriccelem 2-3-szor a tepsit és a tésztagombócokat.

 

7. Beleteszem a forró sütőbe a tepsit, és mostantól pontosan FÉL ÓRÁIG nem nyitom ki! De tényleg tilos kinyitni, mert különben összeesnek!!!

 

8. 5 perc után leveszem a hőfokot 210-205 fokra, és figyelem, milyen szépen nőnek.

 

9. Végül kiveszem a hatalmasra nőtt, gyönyörű fánkokat, levágom a kalapjukat és megtöltöm krémmel.

 

10. Tejszínhabot nyomok a tetejére, majd ráteszem a kalapját. Tálalás előtt porcukrozhatjuk. Én csak a fotó kedvéért szórtam meg.

A krém elkészítése:


3 dl tejet felforralok, ízlés szerint mézet (kóstolj), 1 ek. vanília-kivonatot, 4 tojás sárgáját, 1 csomag vaníliás pudingot és 2 ek. lisztet jól kikeverek 3 dl tejjel, és a forró tejhez öntöm, megfőzöm. Közben a 4 tojás fehérjét keményre felverem egy csipet sóval. Óvatosan hozzákeverem 2 részletben a sárga krémhez. Kicsit hűlni hagyom (közben nem kevergetem), és megtöltöm a képviselőfánkokat.